Immár a délvidéki városokban is közel két hónapja tartanak az utcai tiltakozások a haladók vezette VMSZ-csicska rezsim ellen, vagyis a délvidéki magyaroknak is lehetőségük van véleményt nyilvánítani. Sokan, akik szívügyüknek tekintik, hogy ez a népgyilkos rezsim eltávozzon és vigye magával a nemzetét kiárusító Pásztorokat és talpnyalóikat is, ott vannak az utcákon, sokan azonban megelégednek azzal, hogy (idézzünk klasszikust, tehát pásztorpistát) tasztatúra-karatét folytatnak, tehát elsősorban a Facebookon próbálják megmagyarázni másoknak és főleg önmaguknak, miért nem emelik fel a feneküket és mennek ki az utcára.
A VMSZ-függő csoportot figyelmen kívül hagyva, akik Pistájuk jóváhagyása nélkül még levegőt se vesznek, a saját akarattal és gondolatokkal rendelkező többség kifogásai összefoglalhatók néhány pontban:
- ezek rosszak, de amazok se jobbak
- úgyse változik semmi
- nem rajtunk múlik
- ez az ellenzék ugyanúgy lopni akar stb.
Mint olyan személy, aki hétről-hétre kinn van valamelyik város sétáján, a következőkkel tudnám bátorítani a szkeptikus és cinikus egyéneket:
A Vučić által irányított rezsim erőszakkal, verőlegényekkel, manipulációval leválthatatlanná tette magát választásokon. Első lépésként ezt kell szétverni, hogy visszaálljon a valódi többpártrendszer, ha egy hatalom rossz, akkor választáson leválthassuk. Emlékeznek még a 2000-2012 időszakra? Addig ez így működött. Egészen addig, amíg nem kaparintotta meg a hatalmat ez a posztradikális uszító, erőszakon banda. Ezt kell visszaállítani.
Ami azonban ennél is fontosabb, magyar szempontból:
a VMSZ önkényuralmának egyik alapja, hogy szétverte a normális közösségi tereket, a médiát egyhangúvá és hazuggá tette (ha valaki a Pannont nézi, hallgatja, meg lehet róla győződve, hogy alig pár százan ordibálnak Belgrádban, pont mint a kilencvenes években). Az emberek már nem járnak mondjuk, kocsmába, ahol beszélgetni tudnának.
A délvidéki városokban, elsősorban Szabadkán, a néhány száz ember, akik minden héten kimennek a Jadranhoz, eszmét cserélnek, beszélgetnek, sőt az sem kizárt, hogy egy egységes csoportosulássá kovácsolódnak, egy olyan polgári, demokratikus egésszé, ahol nem a nemzeti hovatartozás számít, hanem mindenki közösen akar egy jobb Szabadkát.
Tehát, aki azt mondja, azért nem megy ki az utcára, mert nem lát megfelelő ellenzéki opciót, annak itt a lehetőség: ki lehet menni az emberek közé, beszélgetni velük, elmondani, mit és hogy szeretnénk.
A demokrácia, a szabad gondolkodás helye lett az utca, itt lehet elkezdeni megalapozni egy normális várost és országot. Szóval, ha ötleted van, változtatnál, nem tetszik a hatalom, de az ellenzék se, akkor menj ki az emberek közé és mondd el, hogyan kellene szerinted. Barátságos, kedves, intelligens és más véleményét meghallgató emberekről van szó, nem dölyfös VMSZ-huszárokról.